Dokumentum

Alapszabály

Máriaújfaluért Egyesület — elfogadva: 2015. január 25.

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. paragrafusa (1) bekezdése alapján egyesületet hoznak létre.

I. Az egyesület adatai

  1. Az Egyesület neve: Máriaújfaluért Egyesület
  2. Az Egyesület székhelye: 9970 Szentgotthárd, Máriaújfalui út 87/A. (Kultúrház)
  3. Az Egyesület levelezési címe: 9970 Szentgotthárd, Máriaújfalui út 133
  4. Az Egyesület működési területe: Magyarország
  5. A Máriaújfaluért Egyesület olyan civil szervezet, amely politikai pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, illetőleg megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít, nem támogat és ezt a jövőben is kizárja tevékenységi köréből.

II. Az egyesület célja és feladatai

  1. Az egyesület célja: az alapítók lakókörnyezete, kulturális értékeinek óvása, környezetének védelme, közösségi összetartást erősítő rendezvények szervezése.
  2. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együtt működik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
  3. Az egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
  4. Az egyesület feladatai: Máriaújfalu közterületeinek tisztán tartása, szórakoztató rendezvények szervezése és lebonyolítása, kulturális programok kidolgozása.

III. Az egyesület tagsága

  1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az egyesület alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, valamint fizeti tagdíjait. A nem természetes személytől érkezett kérelem esetében a tagfelvételnél vizsgálni kell, hogy a kérelmező a saját döntési rendszerében jogszerűen határozta el a csatlakozást.

    A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az egyesület elnöksége 30 napon belül dönt. A tagfelvétel ügyében akkor hozható elutasító döntés, ha a tagjelölt szervezet (magánszemély) mozgalmi vagy gazdasági magatartása sérti az egyesület tagjainak (az alapszabályban foglalt) érdekeit. Nem lehet tag, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági büntető ítélet hatálya alatt áll.

    A rendes tag jogai:

    • részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban
    • a tag ajánlásokat tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására
    • felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni
    • az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik és részt vehet az egyesület működését érintő valamennyi kérdésről szóló közgyűlési döntéshozatalban
    • 18. életévének elérése után választható az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire
    • indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira
    • betekinthet az egyesület nyilvántartásába
    • igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait

    Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

    • az alapszabály rendelkezéseinek betartása
    • tisztségbe történt megválasztása esetén az ebből eredő feladatok tőle telhető legjobb ellátása
    • a megállapított tagdíj megfizetése minden év március 31-ig, a tagdíjat az egyesület pénztárába kell befizetni, vagy számlájára átutalni. Az éves tagdíj összege: 3000 Ft/fő.
  2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, szintén igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható és szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
  3. Az egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
  4. A tagokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az elnök feladata. A nyilvántartás tartalma: tag neve, címe, tagságának kezdete és vége, tagdíj fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatok. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
  5. A tagsági viszony megszűnik:
    • természetes személy tag halálával vagy jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnésével
    • az egyesület megszűnésével
    • a tag kizárásával
    • a tag kilépésével

    A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

  6. A tag tagsági jogviszonyát bármikor megszüntetheti, a kilépési szándékot az elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az elnökség a következő közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.
  7. Az Egyesület tagjainak sorából kizárható a tag, ha
    • a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte
    • a tevékenységével vagy magatartásával súlyosan vét jogszabály vagy az egyesület alapszabálya ellen és ezzel veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását
    • az éves tagsági díj megfizetésével több mint három hónapi elmaradással van és elmaradt hátralékát az elnökség írásbeli felszólítását követő 30 napon belül sem rendezi
  8. Az egyesület kizárja azt a tagját, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
  9. A kizárást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti a tudomásra jutásától számított egy éven belül. A kezdeményezést az elnökség nem érintett tagjának kell címezni, aki azt köteles a következő közgyűlésre előterjeszteni és az eljárást előkészíteni.
  10. A kizárási eljárást a közgyűlés folytatja le. A kizárással érintett tag személyes meghallgatását biztosítani kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A kizáráshoz az egyesület összes rendes tagja legalább 50 százalék plusz 1 jóváhagyó szavazata szükséges. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá hogy a kizáró határozat ellen egyesületi fórumon további fellebbezési lehetőség nincs. A kizáró határozatot a taggal 15 napon belül írásban közölni kell. A kizárt tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. Rendkívüli közgyűlés összehívásával az elnökség köteles kezdeményezni annak a tisztségviselőnek a visszahívását, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és vagy a közügyektől eltiltott vagy akivel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok merült fel.
  11. A visszahívással kapcsolatos eljárás során az érintett tisztségviselővel közölni kell, hogy mit rónak terhére és részére meg kell adni a védekezés és a jogi képviselet igénybevételének lehetőségét. Az eljárás lezárásaként a közgyűlés határozatot hoz, amelyet a tisztségviselőnek a határozat meghozatalától számított 15 napon belül kézbesít. A közgyűlés kétféle határozatot hozhat: eljárás megszüntetése vagy visszahívás kimondása. A határozat ellen fellebbezni nem lehet, de a visszahívott tisztségviselő a bíróságon a döntésről való tudomás szerzéstől számított 30 napon belül keresetet terjeszthet be. E lehetőségről a tisztségviselőt az elnökség a határozatban tájékoztatja.
  12. A tagdíjat az elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíj mértéke: 3000 Ft/fő, amelyet minden év március 31-ig az egyesület pénztárába kell befizetni vagy számlájára átutalni.

IV. Az egyesület szervezete

  1. Az egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség.
  2. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlés évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt. A meghívót elektronikus levélben is lehet kézbesíteni. Az egyesületi tagok a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül indoklással ellátva az elnökségnél írásban kezdeményezhetik új napirend felvételét. A javaslatról az elnökség, a Ptk. 3:75. paragrafus (2) bekezdés szerint dönt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.
  3. A közgyűlést össze kell hívni
    • ha legalább 15 tag cél és az ok megjelölésével írásban kéri
    • ha az elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek
    • ha a felügyeleti szerv a közgyűlés összehívását elrendeli — a közgyűlés összehívása az elnök feladata
  4. Az elnök – vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök – köteles rendkívüli közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
    • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
    • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

    A rendkívüli közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést megtenni.

  5. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés változatlan napirend mellett legkésőbb 30 napon belül határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erről az eredeti meghívó a tagokat tájékoztatta.
  6. A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a taggyűlés választja meg a levezető elnököt. A levezető elnök javaslatára a közgyűlés választja meg a jegyzőkönyvvezetőt, illetve a jegyzőkönyv két hitelesítőjét.
  7. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    • az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének kimondása
    • az alapszabály elfogadása és módosítása
    • tisztségviselők megválasztása és visszahívása
    • vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
    • tagdíj mértékének megállapítása
    • az előző évről szóló számviteli beszámolónak, szakmai jelentésének és az éves költségvetés bevételi és kiadási előirányzatának elfogadása, ezekben a kérdésekben a közgyűlés a következő év május 31-ig dönt
    • döntés a tisztségviselők visszahívásáról
    • döntés a tag kizárásáról
    • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
    • a végelszámoló kijelölése
    • a Ptk. 3:74. paragrafusban foglalt egyéb hatásköri feladatok ellátása
  8. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással és – a 9. pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza, minden tagnak egy szavazata van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít
    • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
    • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
    • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

    Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekinthető.

  9. Minősített többség szükséges:
    • az összes tag ¾-es többsége szükséges az egyesület céljainak módosításához, illetve az egyesület megszűnéséről vagy más szervezettel történő egyesüléséről hozandó döntéshez
    • a taggyűlésen jelenlévő tagok ¾-nek szavazata szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához
  10. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte és az elnökség esetén 7 legtöbb szavazatot kapta. Az elnök és az alelnök személyéről a választott vezetőség tagjai közül többségi szavazással a közgyűlés dönt.
  11. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak. Az elnökség a közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
  12. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a közgyűlés által megválasztott két tag hitelesít. A jegyzőkönyvből a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből – a döntés tartalmán, időpontján és hatályán kívül – ki kell tűnnie a hozott határozatokat szavazáson támogatók illetve ellenzők számarányának.
  13. Az elnökség. A hét tagú elnökséget a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra. Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését.
  14. Elnökség feladata és hatásköre:
    • dönt az új tagok felvételéről
    • a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység
    • a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység
    • az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok megvitatása és elfogadása
    • az egyesület szervezeti és működési szabályzatának megvitatása és elfogadása
    • az elnök éves beszámolójának elfogadása
    • a személyzeti munka irányítása
    • tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása
    • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és amelyeket az elnökség hatáskörébe von
    • indokolt esetben eseti költségtérítésről dönthet
  15. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább 5-en jelen vannak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 5 elnökségi tag jelen van. Az elnökséget az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökség ülései nem nyilvánosak, az elnökség üléseire és annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatóak meg.
  16. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozat elvetettnek tekintendő. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből a döntés tartalmán, időpontján és hatályán kívül ki kell tűnnie a hozott határozatokat szavazáson támogatók, illetve ellenzők számarányának.
  17. Az alapszabály a vezetőségi határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az elnök a sürgősen eldöntendő kérdésnek, a vezetőségi tagok részére történő megküldésével írásban (elektronikusan) kezdeményezheti. A tagok számára a tervezet kézhez vételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne üléstartás esetén. Ha bármely vezetőségi tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a vezetőségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
  18. Az egyesület elnökét 3 éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.

    Az elnök feladata és hatásköre:

    • az egyesület tevékenységének irányítása
    • a közgyűlés összehívása és határozatainak ellenjegyzése
    • döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben
    • a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése
    • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel
    • irányítja az elnökség munkáját, vezeti az elnökség üléseit
    • képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben
    • összehívja az elnökség üléseit
    • vezeti az ügyintéző apparátust
    • irányítja az egyesület gazdálkodását
    • utalványozási jogot gyakorol
    • gyakorolja a munkáltatói jogokat
  19. Az egyesület alelnöke. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az egyesületet és gyakorolja az elnök jogait.
  20. Az elnökség tagjainak hatásköre és feladata: az alapszabály, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően a vállalt illetve rájuk bízott munkával összhangban az egyesület vezetősége. Ennek keretében:
    • jogosultak bármely egyesületi csoport rendezvényén részt venni, az összes iratokba betekinteni
    • szakterületüknek, illetve vállalt feladatuknak megfelelően felelősei, irányítói, vezetői és szervezői az egyesületben folyó munkának
    • önálló döntési jogkörrel ellátják az elnökség által hatáskörükbe utalt feladatokat
    • munkájukról rendszeresen tájékoztatják az elnökséget

V. A vezető tisztségviselők kizárása, összeférhetetlensége

  1. Vezető tisztségviselők az elnökség tagjai.
  2. Az egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, ami a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VI. A tevékenység nyilvánossága

  1. A programok és szolgáltatások nyilvánosságra hozatalát az egyesület a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával végzi (hirdetőtábla, falragasz, szórólap, helyi lap tájékoztatása). Erről az elnök gondoskodik.
  2. A közgyűlés és az elnökség hozott határozatait az elnök 15 napon belül a közvetlenül érintettnek írásban is megküldi. A közlésnek pontosan tartalmaznia kell a hivatkozott döntés célját, a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást (a feladathoz biztosított anyagi, technikai hátteret, a szolgáltatás módját) illetve a határidőket.
  3. Az egyesület tevékenységével kapcsolatban keletkező iratokba – az elnökkel vagy alelnökkel előre egyeztetett időpontban – bármelyik tag betekinthet illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

  1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
  2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
    • tagsági díjak, amelyeket a közgyűlés állapít meg
    • pártoló tagok anyagi támogatásai
    • adományok, hagyományok
    • gazdasági – vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevételek
    • személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából származó összeg
    • pályázatok elnyeréséből, továbbá a költségvetésből származó egyéb bevételek
    • egyéb bevételek
  3. Az egyesület főbb kiadásai:
    • a közhasznú tevékenységek ellátásához kapcsolódó költségek (pl.: oktatási és propaganda kiadványok készítésének, terjesztésének költségei, oktatási anyagok, eszközök vásárlása, kutatási és szakértési munkákhoz kapcsolódó kiadások, szakmai rendezvények költségei)
    • szervezet működési költségei (bér és adminisztrációs költségek, egyesületi rendezvényekkel kapcsolatos kiadások, értékcsökkenési leírások)
    • az egyesület működésével kapcsolatos egyéb költségek
  4. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjakon túlmenően nem felelnek.
  5. Az egyesület – alapcéljai megvalósításához szükséges gazdasági alapok megteremtése érdekében – a vonatkozó jogszabályok keretei között kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
  6. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
  7. Az egyesület céljai megvalósításának érdekében adományokat gyűjthet.
  8. Az egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A számlahozzáféréshez az elnök és az alelnök együttesen, bármelyikük akadályoztatása esetén egyikük és az elnökség bármely másik tagja jogosult.

VIII. Az egyesület megszűnése

  1. Az egyesület megszűnik:
    • ha a tagok az egyesület megszűnéséről vagy más egyesülettel való egyesüléséről határoznak
    • amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja
  2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az egyesület céljaival megegyező vagy hasonló célokkal rendelkező más civil szervezetet illet.

Feloszlatás esetén a fennmaradó vagyon sorsáról a törlésről határozó bíróság dönt.

IX. Vegyes és záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Egyesületekre vonatkozó rendelkezései, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény megfelelő rendelkezései az irányadóak. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel a 2015. január 25-i közgyűlésen elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Szentgotthárd, 2015. január 25.
Czotter András, Elnök